A férfi akit megerőszakoltak
2014. november 25. írta: Lullabie May

A férfi akit megerőszakoltak

A bulvárcím az sajnos hat

Egy barátom mesélte, hogy bár sosem vallotta volna be másnak, de természetesen azért kezdett kondizni mert remélte, hogy a póló alatt dudorodó izmai vonzzák a nőket.
A fiam (12) azt mondta a minap, hogy remek dolog a dezodor, mert tesi után az egyik lány köré szagolt és megállapította, hogy finom szaga van. Ami tesi után elég nagy szám. Az egyik ismerősöm vett egy nyakláncot ajándékba a fiának, azzal a felkiáltással, hogy "jó lesz majd csajozáshoz".
Őszülő haverom festi a haját.
A barátnőm volt pasija csak akkor tette fel a vagány bőrkalapját ha szórakozni mert. Mert abban a kalapban olyan csibészes. Fél tucattal több nővel tudott így megismerkedni, akiktől amúgy nem akart semmit, mert párkapcsolatban élt. Csak legyezgette a hiúságát.
Kollégám képes egy egész estét végiginni. Egy barátom öccse szinte az öntudatlanságig le tudja inni magát.
Láttam egy pasit nyáron akit nem lehetett nem nézni. Kigyúrt, kifejezetten jó kiállású hapsi volt és kb félóránként élvezettel végigkrémezte magát. Úgy férfiasan, teli tenyérrel, csapkodva. Baromi látványos volt.
Mostanában jellemző, hogy nyáron a férfiak bermudát meg sortot hordanak. A melósok meg félmeztelenül lapátolnak az árokban.
Az azonban közös a felsorolt férfiakban, hogy: nem erőszakolják meg őket! De még csak pellengérre sem állítják őket a viselkedésük miatt.

Azt mondják a fiúk, hogy férfit erőszakolni azért is nehéz, mert stresszhelyzetben nem működik a szerszám. A nőket meg lehet dugni úgy is, hogy nem nedvesek, nem kívánják.
Volt egy pasim akinek pl az volt az elképzelése, hogy mivel sok nő szexuális fantáziájában szerepel az erőszak, ezért a megerőszakoltak tulajdonképpen szégyellik, hogy élvezték az erőszakot. El kellett volna mondanom neki, hogy a szexuális erőszakról szóló fantázia abba a körbe tartozik ahol a fantáziáló nem akar felelősséget vállalni a vágyaiért. Nem az erőszakra, hanem a szexre vágyik, de így nélküle történik a dolog. Az alárendelődésre vágyás nem jelenti azt, hogy valóban élvezné az erőszakot. Az erőszak soha nem élvezetes! Az erőszak borzalmas.

A férfiakat is meg lehet erőszakolni. És nem csak úgy, hogy kihasználható a dolog motorossága, hogy kellő mennyiségű inger mindenképpen eredményt fog hozni, és akkor feláll a szerszám és hopp, ráül valami démon.
Önmagában az erőszak, hogy valaki hozzáér, tapogatja, játszik a testével, beledugdos dolgokat a testnyílásaiba, többen, erővel mozdulatlanságra kényszerítik, hogy tesznek vele bármit amire ő nemet mond vagy mondana, ha magánál lenne.
Hogy nem lehet megerőszakolni egy férfit? Más férfiak meg tudják ezt tenni. Nők nem szokták. Előfordult már de nem jellemző.
A férfiakat nem teszi prédává az, hogy ismerkedni akarnak, hogy isznak egy társaságban, hogy ingerlően kilátszik a bicepszük vagy, hogy aznap megborotválkoztak.
Még nem hallottam, hogy anya azt mondta volna a fiának, hogy "így nem mehetsz el bulizni, mert ringyónak látszol".
Indiában tízen meg húszan erőszakoltak meg nőket akik belehaltak... tudod mibe? A verésbe bazdmeg! Valószínűleg a közösülés önmaga is maradandó testi sérülést okozott volna, de azokat a nőket szétszedték.
A háborúkban gyakori, hogy a védtelen nőket megerőszakolják.
Vagyis az erőszak nem szexuális kérdés.
Akar valaki valamit. AKAR. És ez az akarás kezelhetetlenné válik. Nem kielégülni akar, mert akkor kimenne a mosdóba, kiverné magának és békén hagyná a nőt. A fölény a dominancia érzését akarja megélni. Azt akarja, hogy megélhesse, hogy ő megszerzi azt amit akar, mert az ő akarása elegendő a világ mozgatásához.
Gyenge, az életüket mozgatni képtelen emberek erőszakolnak.
Aki az erőszakkal szemben elnéző, aki a nőket hibáztatja vagy ezen viccelődik, az nem érte el azt a minimumot, ahol az ember kezdődik.

47de619cf96709afe127f21f7401f5fa.jpg

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szerelempor.blog.hu/api/trackback/id/tr916930859

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gontar 2014.11.26. 09:06:40

Tökéletes, főleg az utolsó mondatod. Hol kezdődhet az egész? Szinte az összes, férfiakat ért inzultus a férfiasságukra vonatkozik - arról szól, hogy valaki nem elég férfi. Ez gyermek és / vagy kamasz korban igencsak romboló tud lenni - főleg ha a fiú még a szüleitől is ezt kapja (az lányos játék / lányos ruha / csak kislányok viselkednek így / csak lányok ilyen hisztisek / a fiúk nem sírnak stb...). Aztán felnőttként nem csoda, hogy ilyen abúzusnak kitett férfiak tömkelege azzal kompenzál, hogy minden áron - akár erőszak árán is - a férfiasságát akarja bizonyítani. Ebben a nők, anyák, lány osztálytársak legalább annyira hibásak, mint a hímnemű barátok, apák vagy bármelyik másik férfi, aki szintén hasonlóan szocializálódott. Jelentős társadalmi probléma ez, és nem csak az erőszaknak, hanem magának a szexizmusnak is a melegágya. Gyermek, de főleg kamasz korban ráadásul nem csak a férfiaktól éri ez a hatás a fiúkat, hanem legalább ugyanekkora mértékben nőktől is.

Természetesen ez nem ment fel egyetlen erőszaktevőt sem - csak úgy gondolom, hogy a probléma gyökere nagyrészt társadalmi szintű.

Lullabie May 2014.11.26. 10:49:12

@Gontar: Ennek a témának sok csápja, sok megértésre váró része van.
Amit írtam csak egy vagy néhány a sok közül.
Igazad van. Erőszakolni lehet szóval (Szavakkal verve) is. És akit ilyen módon nyomorítanak meg az se szenved kevésbé. Miközben nem lesznek rajta látható külsérelmi nyomok.
Az, hogy egy bizonytalanná tett ember mennyire válik felnőtt korában erőszakolóvá, azt én nem gondolom a gyerekkori vagy kamaszkori lelki erőszak egyenes következményének. Sok összetevőből áll és van amikor a körülmények (pl háború) hozzák ki valakiből az állatot, miközben normál esetben maga is elítélné azt.

Szerintem az erőszaktevő nem a férfiasságát akarja bizonyítani.
Csak azt, hogy ő megteszi, elveszi amit akar. Az ereje jelen van a világban.
Igaz, ha valamikor azt tanulta, hogy az igazi férfi megszerzi amit akar, akkor ezt írhatjuk a rossz nevelés számlájára.
És ha valaha is hallott a szüleitől vagy számára fontos személytől olyat, hogy "amelyik nő iszik, az bármire kapható" meg "a női nem az valójában talán, a talán az meg igent jelent" stb...
A férfiasságában bizonytalan kamasz lehet, hogy a csajozással kompenzál de az a gyanúm, hogy aki sokat csajozik az nem lesz erőszaktevő. Mert annak az lesz a sajnálatos életérzése, hogy "van másik" és a gyengébb ellenállás irányába fog fordulni.
Az önmegvalósításban gátolt embert jobban el tudom képzelni erőszaktevőnek. A "szar az élet" érzés mögül jobban előjöhet az ilyesmi.

Értem amit mondasz, hogy ez egy jéghegy, de nem lehet a társadalomra tolni az egyén személyes felelősségét a saját mentális egészsége irányában.

Gontar 2014.11.26. 14:21:45

@Lullabie May: Akkor újra, kicsit máshogyan. :-)
Az egyén személyes felelőssége valóban az övé - eszem ágában nincsen ezt megkérdőjelezni. Mindenki felelős a tetteiért, akármilyen hatások is érték élete során. Mindenki ki tud törni a környezete által éveken - évtizedeken keresztül benne kialakított mátrixból. Valóban bárkinek megvan erre a lehetősége - a gyakorlat mégis az, hogy csak az emberek igen kis része képes ezt valóban meglépni.

Pont ez utóbbi az, ami miatt igenis társadalmi szintű a probléma, illetve a társadalom felelőssége is. Senki nem születik erőszaktevőnek - vagy mindenki annak születik (nézőpont kérdése). Kizárólag az egyének felelősségét vizsgálva, ezt fókuszba véve számomra kivitelezhetetlennek látszik jelentős változást létrehozni ezen a területen. Az egyén felelősségének kizárólagos vizsgálata nagyszerűen működik (működhetne...) például a bűntetésvégrehajtás szempontjából, de társadalmi felelősségvállalás nélkül soha nem lesz akár csak statisztikailag is kimutatható változás az ilyen jellegű tekintetében.

Amíg az, hogy valaki nő és az is, hogy valaki férfi napjainkban "megszokott" módon tárgyiasított "eszköz" - a dominancia, hatalom, mások befolyásolásának eszköze - illetve az, hogy a gyermekek folyamatos szexizmusra "nevelődve" cseperednek fel nem változik szerintem az erőszaktevők darabszáma sem fog. Ezeken viszont az erőszaktevők személyes felelősségének boncolgatása nem segít.

Lullabie May 2014.11.27. 07:44:47

@Gontar:
A szociológiában nem vagyok jártas, úgyhogy csak azokat a gondolataimat tudom válasznak leírni amiken nekem is még gondolkodnom kell.

A társadalom egyénekből áll. Az egyén az aki otthon cigányozik, zsidózik, aki szexista, aki az áldozatot hibáztatja.
A szexizmus valóban mind a férfiakra mind a nőkre jellemző.
A bújtatott szexizmus általános. (ez egyébként egy hosszabb elmélkedésre váró dolog, mert a férfi és nő közti különbség őrült érdekes téma)
Nem szabad összemosni a viktimológiát szexista előítéletekkel -- ahogy ez most Mo-on felbukkant.
Társadalmi szinten azért érzékelhető a szexizmus, mert akik döntéshozó pozícióban vannak azokra -- úgy tűnik a hírekből -- erősen jellemző.
Egy rádióműsorban megkérdezték, hogy hibás-e az áldozat ha megerőszakolják. Az emberek 44 %-a igennel válaszolt.
A szexizmus ellen csak azok tehetnek akik nincsenek szexizmussal terhelve. Kérdés, hogy vannak-e ilyen emberek.

Én továbbra is azt gondolom, hogy bár a szexizmus és az erőszak támogatása vagy elnézése (lelki önvédelem) társadalmi szinten is megjelenik, az elfogadás, támogatása, bagatelizálása mégis csak az egyén szintjén javítható.

A hol kezdődik az ember "embersége", pedig valami olyasmi, hogy képes az empátiára. Képes valóban belehelyezkedni valaki más helyzetébe és onnan körülnézni. Szerintem... :)

Lullabie May 2015.05.01. 07:00:25

És ő? Ő biztosan nem ivott, nem volt szexin felöltözve és kizárt, hogy kihívóan viselkedett volna. Még csak nem is volt egyedül. Egy templomba igyekezett a családjával.

index.hu/kulfold/2015/04/30/ujabb_buszos_eroszak_indiaban/
süti beállítások módosítása