Uncsi a nyafogás, tudom én. Legtöbbször én is unom, hogy reggel felébredek és az első gondolatom teljesen mindegy, hogy éppen szomorú vagy dühös vagy lemondó, mert mindegy milyen előjellel érkezik a gondolat, a lényeg mégis az, hogy még mindig Lancet körül forog.
Ma például kitaláltam, hogy most már valami vicceset fogok írni. Csakazértis!
Már fél órája várok, hogy valami vicces dolog az eszembe jusson.
Nem jut.
Akkor legalább valami csípős, kegyetlen.
Nem jut.
Jóóóó, akkor legyen valami nyakatekert kritika, kiforgatott önvád, másokra ráhúzott vallomás.
Semmi.
Csak valami halvány, torokszorító szomorúság, hogy ez az egész ilyen.
Hogy igaza van a Buddhistáknak, tényleg a vágyaink döntenek a boldogtalanságba. Ha nem vágyunk, nincs fájdalom. Ha nincs fájdalom akkor... öööö... akkor miről is írnék? Belekavarok a tisztának látszó kis lélektavamba, aztán csak nézem, hogy milyen szép büdös buborékokat vet a felkavarodó szenny.
A következetességet félredobva (teljesen szétkenődött a falon, a nyoma most is látható), és a felismerés örömére találtam egy nagyon jó kis elszámoló meg tervezőfüzetet a neten. Ez az.

Legyen akkor a mai bejegyzés egy múltrendezés. A jövőtervezés meg talán holnap.

"Mi volt meghatározó számodra az elmúlt évben az alábbi területeken? Mely történések voltak a legfontosabbak? Foglald össze néhány szóban."

Család, magánélet:
Rendeztem az anyámmal a viszonyomat.(vö. legyőztem a sárkányt)
A lányom meggyógyult.
Lancet elhagyot

Munka, egyetem
Új munkahely
Írósuli

Körülmények (lakás, tárgyak)
Lefestettem a konyhaszekrényt. (Olyan ez, mint a kozmetika. Egy kis smink, és mintha új lenne)
Átrendeztem a lakást (Nem is értem miért nem csináltam meg korábban. Sokkal használhatóbb így)
Kidobáltam meg elajándékoztam egy rakás felesleges holmit (lehet, hogy e miatt használhatóbb?)
Tapétázás (ha nem kell senkivel sem egyeztetnem akkor kiderül, hogy az ízlésem inkább szertelen művészé, mint egy konszolidált középkorúé)
Kibaszott jó ágytakarót varrtam (Tényleg nagyon jó de vagy tíz kiló. Nem könnyű mozgatni. A gép alatt meg komoly fizikai munka volt)
Használhatóvá tettem a kamrát (Túl sok mindent ki se kellett dobálnom, csak bevetettem egy frappáns ötletet egy gurulós ikeás ruhaszekrény formájában. Lehet, hogy továbbfejlesztem a dolgot és megcsináltatom fából.)
Bringákat vettem (és rájöttem, hogy béna vagyok és félek. Ezek legyőzése már a következő év feladata)

És még ott van ami az elköltözés előtti utolsó napokban Lancet csinált meg:
gardrób, cipős polc, fürdőszobatükör

Pihenés, kikapcsolódás, alkotás
Kapolcs, Hajdúszoboszló, Tarpa
Margit sziget, bringázás, séták
A mozaik a falon szépen alakul
Belekezdtem egy újabb regénybe
Jópár vers, két blog, novellák

Barátok, közösség, szolgálat
A barátaim fantasztikusak és ez igazán akkor vált érezhetővé amikor szükségem volt a segítségükre.
Kedves írótársammal rendeződött a viszonyom, a stresszből és tévhitekből fújt lufi szétpukkadt. Örülök, hogy ismerem és, hogy volt türelme hozzám.
A kollégáimat különleges embereknek tartom. Örülök, hogy megismerhettem őket.
Szolgálat? Nem áltatom magam olyasmivel, hogy lenne figyelmem a tyúkszaros kis életemnél nagyobb ívű dolgokra. Szolgálom azokat akiket közelebbről ismerek. Tudok adni az életemből, az időmből, az erőmből, az optimizmusomból meg a kreativitásomból.

Mentális, szellemi
Ezt a témát hagyjuk. Egyre beszűkültebb vagyok az érzelmi nemistudom mi miatt. Kb csak pszichológiai könyveket olvastam az idén.
Ja, meg most a regényünk javításával szöszöltünk. Nem azért mondom, de a Palackposta show egy igen szórakoztató írásmű. (azért írtam le ilyen hosszan a címét, mert ha jövőre kiadják és valaki rákeres, akkor itt legyen :D :D )
Nagyon sok írástechnikai dolgot tanultam.
Huh, és majdnem elfelejtettem: átszoktam az Indesignra. Ez igazán azért nagy dolog, mert ha valamiben nagyon jó vagy (Quark) és át kell szoknod valamire amiben kénytelen vagy kérdezni, és tökre úgy nézel ki, mint aki nem ért a szakmájához az nagyon nagyon nehéz dolog. Szóval nem a programba beleszokni a legnehezebb. :)
Majdnem minden Lackfi órán ott voltam. Még nem döntöttem el, hogy folytatom vagy átváltok a másik, szerkesztős csoportra. Lackfi kreatívabb a másik gyakorlatiasabb.

Érzelmi, spirituális
A szokásainkon, a látásmódunkon csak valami érzelmileg igazán felkavaró dolog hatására tudunk változtatni. Önismeretre se nagyon lehet szert tenni ha csak folydogálnak a mindennapok kihívások nélkül. Tényleg az van, hogy nézz meg valakit, hogy hogyan viselkedik a három csomópontban. Amikor szerelmes, amikor stresszes és amikor csak elvan, mint egy befőtt. Sokat tanultam másoktól, másokról ebben az évben. Nem mondom azt, hogy nagyot változtam, inkább csak csiszolódtam.

Pénzügyi
Ez egy igazán jó év volt ilyen tekintetben. Nem emlékszem mikor volt részem ilyesféle anyagi biztonságban. Mondjuk, rámfért.

Bakancslista (amennyiben sikerült elérned valamit, amit szerettél volna)
Mindennél jobban örülök, hogy a lányom rendbejött. Ez volt az év leghúzósabb része, és hálás vagyok az égieknek, hogy gondunkat viselték. De ez nem az én érdemem.
Az egyik mesekönyvemet megpályáztatta a Kairosz és sikerült pénzt nyerniük rá a NKA-tól. Így a következő évben kiadják.
Első nyomtatott megjelenés: Új galaxis
Első nyomtatott könyvmegjelenés: Kairosz (megelőlegezve)
(Még idebiggyesztem, hogy nagyon remélem, hogy az első nyomtatott regénymegjelenésre majd azt írhatom,, hogy: Könyvmolyképző Kiadó :) )

Lett munkám, a gyerekeim jól vannak, a családom egészséges, vannak terveim, vannak lehetőségeim.
E mellett a szerelmi életem problémái a "mit akarsz még, hisz mindened megvan!" körbe esnek.
Persze nem. Mert az ember telhetetlen, és magányosan nem olyan jó még a jó se.
Ma este elmegyek Zsolt bulijába és holnap leírom, hogy mit várok 2015-től.
De ma este alaposan elbúcsúztatom 2014-et.

Ha én lennék Lancet, most összeszorulna a gyomrom. Pedig nincs miért. És nem én vagyok ő.
Ha én lennék Lancet, a mai estét az évrendező kitöltésével tölteném.
De még nincsen este.

Boldog új évet!