Ha van pár perced, gondolkozz el egy picit a válaszon. Mi a fontosabb neked, szeretni vagy szeretve lenni?

Szeretni, adni, önzetlennek lenni. Igen! Ez a fontosabb. Gondoskodni a gyerekről, anyánkról, vacsorát főzni és zoknit mosni. Érzelmileg és szexuálisan kielégíteni a Kedves szükségleteit. Ott állni mellette és támogatni a terveiben, csendben lenni amikor a gondolataiba mélyed és lelkesedve öltözködni amikor kirándulni akar. Fél évig agyalni, hogy mit kapjon karácsonyra vagy születésnapjára, előkészíteni a meghitt perceket de legalább nem lerombolni ha néha maguktól betoppannak. Biztatni, hogy maradjon otthon, ágyban amikor ledönti a lábáról a munkaundor, észrevenni amikor kedvetlen és nem észrevenni amikor szexképeket nézeget a neten. Belátónak lenni ebben meg abban, elnézőnek azzal, hogy lehetnénk boldogabbak is de ha szeretjük elfogadjuk, hogy ő így tud szeretni bennünket. Ő minden bizonnyal szeret minket és mi maximálisan szeretjük őt!
Vagy... mi is van akkor amikor önzetlenül szeretsz de nem szeretnek viszont?
Ó... ebbe nem szoktak belegondolni a "fő a szeretet" pártolói.
Hogy szeretsz. Sok mindent megadnál neki. Úgy gondolod, hogy már az is boldoggá tenne ha szerethetnéd de nem engedi. Izé... nem szeret viszont. Nem csak nem szerelmes beléd, hanem nem különösebben vagy fontos a számára. Esetleg kedvel de... hogy is mondjam... nem számol veled. Szexuális vágyról meg végképp szó sincs. Szóval te meg szereted. Ha a szeretés mindennél fontosabb, akkor ez vajon miért nem tesz boldoggá? Szeretheted. Vehetsz neki karácsonyi ajándékot, dicsérheted, zaklathatod a leveleiddel. Kikönyörögheted, kiprovokálhatod, kikényszerítheted a figyelmét is akár, mégis sírni fogsz. Pedig a szeretet mindennél fontosabb! Miért nem elég, hogy annyi és olyan szépeket gondolhatsz róla, ami csak belédfér? Leszarja? Most mondd, a fő, hogy te szereted!
Azért esetleg gondolkodj el rajta, hogy miért szeretsz olyan valakit aki tuti nem viszonozza a vonzalmadat. Vajon ha viszonozná, akkor is kellene neked? Valóban akarnád őt vagy csak játszol a gondolattal? Létezik érzelmi onánia. (Majd valamikor mesélek az érzelmek teszteléséről de most haladjunk a szeretés és szeretve levés ösvényén.)

Szeretve lenni...
Óóóó, ez ám az igazi! Ha nagyon mélyen magadba nézel, látod, hogy szeretve lenni az sokkal sokkal jobb és fontosabb vágy. Valaki aki helyetted a helyére teszi a cipődet. Felhívja azt akivel nem szeretnél beszélni de muszáj. Lemegy a boltba amikor hideg van vagy amikor éppen egy izgalmas résznél tartasz a könyvben és lehetetlenség abbahagyni. Mindenféléket vásárol neked és többféle is van közte ami valóban tetszik. Egy egész este elhallgatja a tipródásodat arról, hogy a regényed főszereplője milyen egy görény alak. Nem árulja el senkinek, hogy bármilyen valós érzelem nélkül is tudsz szerelmes vagy halálos verset írni ha ez a feladat. Neked adja az utolsó falat fagylaltot és még habot is hagy rajta. Nem fintorog, hogy menstruálsz, és ha nem főzöl vacsorát akkor boldogan rendel egy pizzát mindkettőtöknek. Olyan a szex vele, mintha csak magadnak csinálnád de sokszor és egyszerre. Feláldozná magát érted ha jönnének a zombik. Ez abból is látszik, hogy kulturáltan társalog anyáddal, ami neked például nem megy. Inkább meghalna, minthogy kifogásolja a súlyodat. (itt egy újabb lehetőség merült fel a kapcsolaton belüli cseszegetés témájáról) Ismer, elfogad, támogat. Vagy ha nem kell támogatni akkor elfogadja, hogy te filmnézéssel és kívülről nem látható szellemi épüléssel akarod tölteni a rád mért éveket. Ez esetben ontja eléd a filmeket, ezoterikus és filozófiai ismereteket. Magatokra zárja az ajtót és eldobja a kulcsot. Vagy szül két gyereket.
Mondjuk van az amikor szeretnek és nincs nyugtod tőle. Mert folyton rádír a facsén és le kell tiltanod vagy láthatatlanná tenni magad, hogy ne kelljen beszélgetned vele. Akármit mondasz neki meg akarja oldani, tanácsokkal és linkekkel lát el. Hangosan lelkendezik mindig és mindenhol ha leírtál két sort. Ott ücsörög a lépcsőházban amikor hazaérsz és nagyon kínos lenne kidobni, inkább beszélgetsz vele egy órácskát, miközben alig várod, hogy berakj egy filmet és végre megvacsorázhass. Amíg finoman érzékelteted, hogy nem kell, nem szereted vagy nem annyira, nem úgy, addig nem érti. El kell küldened a picsába és még akkor sem biztos, hogy békén hagy. Mert szerinte az a fő, hogy Ő szeret téged. Ha beledöglesz is, akkor is!
Te meg azt keresed akit te szerethetsz így? Komolyan egy lépcsőházban ücsörögve akarod várni, hogy hazajöjjön és beszélhess vele? Tényleg? És ha egy nővel jön haza? És ha egyszerűen azt mondja, menj a fenébe?
Legyen már benned büszkeség! Fogadd el, hogy nem szeret. Nem hallgathatsz mindig a szívedre.

Szóval?
A kérdés adott.
Szeretni vagy szeretve lenni fontosabb?
És aki jön a középút dumával az nyugodtan leülhet. Önismeretből egyes!