Úgy tör fel a vágy ahogy nem lehet,
nem szabad, soha nem ismertem ezt.
Nem éreztem még előtted, hogy
a testem könyörög és nyafog,
sír, dörömbölve követelőzik,
én meg csitítom. Elment, itt hagyott.
Ne keresd. Ha szeretett is,
az már csak emlék. Hajnali láz
melynek erős keze,
kutatva kúszik a lelkeden felfele.
Borzol ideget, kínt, vágyat
de szerelemre benned,
testetlenül, úgy sem találhat.