Benne vagyok egy tortás csoportban (lenyűgöződés céljából, mert beszarás miket tudnak csinálni), és két furcsaságra figyeltem fel amin nem tudok túllépni.
Az egyik a kiskutya alakú torta. Nem kiskutya fényképpel, se nem apró marcipán kiskutyával, hanem konkrétan ott fekszik egy édes-aranyos kutyus olyan nézéssel, hogy behalsz. Volt olyan torta ami annyira élethűre sikerült, hogy legszívesebben a karomba kaptam volna. Mert eszméletlen tehetséges emberek is vannak a csoportban.
Ezeket a cuki tortákat kisgyereknek csináltatják.
Ebbe a tortába kést fognak döfni, és az ünnepelttől majd megkérdezik, hogy az orrát vágják-e le neki vagy inkább a fenekéből kanyarítsanak egy szeletkét. Nem tudom nem látni a félig megevett kiskutyaalakú tortát... nekem a belem fordulna ki, de komolyan. Lehet, hogy én vagyok túl érzékeny, bár egy barátom mesélte egyszer az első és utolsó szilveszteri malacsütésüket amikor körbeülték a megsült csecsemőmalacot és senki nem volt képes belevágni :D
A másik ilyen értetlenségem a fasz torta.
Na, ebből is van olyan, hogy csak a méretéből sejteni, hogy igazi az nem lehet.
Lánybúcsúra szokták meg nemtudom aggszüzeknek viccből. Ezzel meg az van, hogy egy fütyi önmagában (járulékos férfi nélkül) csak egy testrész, egy darab hús, ami se nem izgató se nem érdekes, se nem hasznos. Ha egy ilyet raknának elém, pont olyan furcsán nézném, mintha egy kezet vagy egy nyelvet ábrázolna: Most nekem ARRA kéne gondolnom? És hogyan viselkedjek? Visítsak vagy nevetgéljek, mint egy szűzlány? Vagy szekszésnyújorkosan poénkodjak, hogy ezt most majd beteszem a számba? Egyszerűen üljek rá?
A hideg kiráz a gondolattól, ahogy elképzelem, hogy önmaguk merészségétől visítozó lányok átadnak valakinek egy ilyen tortát, akinek élete végéig ez lesz a lánybúcsúhoz kapcsolódó legkedvesebb emléke. Hogy kapott egy faszt.
Szerintem visszamegyek a saját bolygómra.
